Moha a gyepen

A moha spórával szaporodó gyepalkotó növény, amelynek nincsenek gyökerei és igazi virágai. A kertben három csoportja fordul elő a leggyakrabban, amelyek különböző feltételekhez alkalmazkodnak, ezért jelzőnövények is egyben.
Az egyenes szárú moha, amely laza csomókban terül szét, a savas, alacsony pH-értékű talajt kedveli.
A túlnyomórészt finoman szárnyalt hajtású kúszómoha elsősorban nyíkos, árnyékps helyen fordul elő.
Apró szárakból álló kompakt mohapárnák tápanyagban szegény talajban vagy túl rövidre nyírt gyepen alakulnak ki.
A moha csak bizonyos feltételek mellett tenyészik, ilyen a nagy nedvességtartalomm és az árnyék, a talajeltömődés, a pangó víz, a tápanyaghiány és a savas talaj. A pázsitfüvek 5,5 és 7,0 közötti pH-értékű talajban tenyésznek a legjobban, a moha az 5,5 pH-értékű talajt kedveli.

A moha akadályozza a pázsitfű növekedését mivel vastag nemezréteget képez, amely megakadályozza, hogy a levegő eljusson a fű gyökereihez. Ezen kívül a tápanyagot és a nyirkosságot is elszívja a gyep elől.
Mivel a mohának mások a növekedési feltételei, mint a fűféléknek, fontos, hogy a gyepnek megteremtsük az optimális feltételeket. Gondoskodjunk róla, hogy a gyep elegendő fényt kapjon, a talaj laza, jó vízáteresztő  és humuszos legyen, elegendő tápanyag álljon a rendelkezésére, és rendszeresen nyírjuk a füvet, de ne túl rövidre.
A megfelelő nyírás elősegíti a fűfélék növekedését, megerősödését. Ha túl rövidre nyírjuk a füvet, annyira meggyengülhet, hogy csökken a mohával szembeni ellenálló képessége. Ha a moha már kifejlődött a gyepen, tavasztól őszig különböző intézkedésekkel javíthajtuk a fűfélék növekedési feltételeit. Megfelelő gondozással három-négy év alatt kiirthatjuk a mohát a gyepről.

Ősszel levegőztessük egyenletesen az egész felületet ásóvillával vagy speciális levegőztetőeszközzel, majd terítsünk rá homokot.